-Mr. Bieber! Az anyja komoly balesetettszenvedett! De fel fog epulni! Par het.- probalt nyugtatni az orvos, de nem jart nagy sikkerrel. Nem tudtam felfogni ezt az egeszet. Csak ugy omlottek a konnyek a szemembol.
- Nem, az nem.. nem lehet! -kialltottam fel.
-Uram! Fel tud epulni. Par het es kint lesz magaval egeszsegben. Most probaljon meg nyugodni, mert nem nagy a baj! Kerem mennyen haza!- allitott fel a foldrol. En egy furcsa fejet vagtam. El kuldenek? Gyonyoru monhatom.
Mikor ki setaltam nagy nehezen a korhazbol a park fele indultam ami az utca elejen volt. Nem tudtam volna beulni a kocsiba es haza menni, hisz nem lenne ra erom. Ez az egesz dolog ugy jott mint derult egbol villamcsapas. De megnyugtattam magamat, hisz fel epul anya.
-Nincs baj, nincs baj!- nyugtattam magamat.
Meg be se tudtad menni anyuhoz. Nem latthatom azokat a gyonyoru szemeit. Nekem olyan sokat jelent. O mindig ott volt nekem.
Egy padra ultem le es a szokokutat kezdtem el bamulni. Emlekszem regebben mindig ide jartam ki mikor megakartam nyugodni. Kiszoktem ejszaka az ablakon es ide lejottem.
Ido mulva mikor mindent at gondoltam es lehetett mar ejszaka 2 ora elindultam. De meg mindig nem a kocsi fele. A park egyik utjan setalgattam es egy kovet rugdostam.
Hirtelen egy nagyot forgott elottem a vilag. Kezdett minden elsotetulni.
- Halo! Haloo!- ebrezgetett valaki.
Egy puha agyat ereztem a testem alatt es jo illat ontott el. Egy kez kezdte simogatni az arcomat.
- Ho-hol vagyok?- kezdtem ki-kinyitogatni szememet.
Mikor kinyitottam a szememet egy gyonyoru lany volt elottem. Hosszu Barna haj, es gyonyoru szep barna szemek csillantak fel az arcan.
- A parkban talaltalak meg mikor elaljultal!- mosolygott ram. Hihetetlen gyonyoru szep volt a mosolya.
-De..De akor, hogy hoztal ide?- kerdeztem tolle, mert sejtelmem sem volt, hogy hozhatott ide. Hisz olyan vekony, az alakja csodas.
- Az nem lenyeges. De nyugodj meg nem csinaltam veled semmit!- huzodott ujabban egy gyonyoru nagy mosoly az arcara.
Ez a lany, elkaprasztatott. Hihetetlen, milyen gyonyoru.
Fel ultem hozza es a fejemhez kaptam gyorsan a kezemet, mert egy nagy nyilalast eresztem a homlokomnal.
-Auu!-kialltottam fel.
Aranyos kicsi kezeivel vissza fektetett az agyra es egy vizes rongyrott rakott a fejemre.
-Nyugodtan fekudj vissza. Igy nem engedlek el!
Mosolyodtam el. Zavarba jottem. Nem szokasom, de olyan volt a kozeleben, meg mikor hozzam ert mintha egy angyal erintett volna meg.
- Boccsanat, nem is mutatkoztam be! A nevem Alexandra Siskova.- En csak bologattam es vigyorogtam mint egy idiota. Rohogott egyett mire en meg raztam a fejemet.
- A nevem Justin..Justin Bieber!
- Nem kell mondanod!- rohogott mire nekem a fejem full voros lett.- Aludj egyett, aztan reggel majd meg lassuk mi lesz... Ha barmire szukseged van csak kiabalj egyett!-szallt le az agyrol, es az ajto fele vette az iranyt. En felpattantam es elkaptam a csuklojat.
- Lenne szuksegem valamire!- Kapta vissza a fejet. Vissza huztam az agyhoz es lehuppant.- Nem nagy keres lenne, ha megkernelek maradj itt velem?- nagy mosoly kerekedett ki az arcan, aminek orultem, mert lathatoan tetszett a keresem.
- Haat nem is tudom...- nezett fel a plafonra.
-Naa kerlek, felek egyedul!- kutya szemekkel kertem amire egy nagyott bolintott es bebujt a takaro ala.
-Meselj magadrol..- tortem meg a csended hosszas csond utan, es nagy beszelgetesekbe kezdtunk.
Reggel 8 ora van es meg mindig beszelgettunk. Annyi mindent megtudtam rola. Csodas lany! Mellette onmagamat adhatom ugy erzem.
- Szoval..Akkor nem konnyu a star elet!- vetett egy mosolyt.
A szemeink egymasba gabajodtak. Csak neztuk egymast melyen. Kozelebb jott hozzam , es tudtuk mit akarunk. Vegig simitottam az arcat, o a hajamba turt gyengeden es mar csak par kicsi milimeter volt az ajkaink kozott.
Behunyta a szemet, es az ajkaink egymashoz ertek.Percekig voltunk igy. Hosszas percek utan elhuzodott tollem, de akkor is csak par centi volt koztunk. Gyonyoru barna szemeit neztem, o meg csak az ajkaimat figyelte.
Olyan dolgot valt ki belolem, mint meg senki sem. Csak par oraja ismerem, de mar mintha szerelmes lettem volna bele. Minden gondolatom elszallt a fejembol.
#Alexandra szemszoge#
Ez egy alom. Pillangok vannak a hasamban. Eddig sosem szerettem a nagy, hires, gazdag, jokepu Justin Biebert. De mikor meglattam a parkban, hogy ossze esik valaki, gyors leptekkel oda mentem hozza es segitettem neki. Meg lattam Justin gyonyoru arcat, de akkor is az jart a fejembe, hogy utalom ot, mikor nem volt ra okom. Megis csak nem hagyhatom ott a parkban. Mivan, ha egy olyan ember talal ra, aki..? Barmi!
De tobb oras beszelgetes alatt, mintha 10 eve ismernem. Fantasztikus fiu, es o olyan mas mint a tobbi.
Mikor elhuzodtam tolle, es az ajkat figyeltem, csak arra tudtam gondolni : Vagyom ra!
Ajkaink ujra egymashoz ertek, es nyelveink szep lassan egy gyonyoru tancot kezdtek el lejteni. Fordultunk egyett es Justin volt felettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése