15. Nem bírom tovább!

Sziasztok! Tudom mostanában nem hozok részeket, és sajnálom! Próbálok most mar több időt rá szánni!
Kommenteket nem kapok, ami elszomorít... Írjatok bátran véleményt! a következő részt 2 komment után hozom!:)
Remélem tetszeni fog, jó olvasást!❤



Amikor az ember össze van zavarodva, teljesen. Az agyát kérdések lepik el. Mi,miért,ki, mi is történt és még sorolhatnánk. De amikor már teljes mértékben össze vagy zavarodva, és már a fejed se van a helyén, feladod. Feladod és nem érdekelnek már a kérdésre a válaszok. A sok kérdést kitörlöd. Ha nem is törlöd, már többet nem teszed fel magadnak ugyan azt a kérdést percenként, és bele törődsz, hogy mi is a válasz.
Akár ezt magadban is eldöntheted. De én nem eldöntöttem. Engem egy tudat fogott el. Hogy biztonságban vagyok, és nem kell törődnöm azzal, hogy mi folyik körülöttem. Hogy miért nem érdekel? Mert annyi fájdalmon, szenvedésen mentem keresztül, hogy csak a biztonság jelent nekem sokat. Föleg ha ezt más nyújtja.
Ezt nekem Justin adja át. Akár mennyire is gyűlölöm annyira szeretem is. Fáj kimondani, hogy valójában szeretem. Igen, szeretem.

 Már jó ideje megyünk. Kínos csönd áll köztünk. Amit meg kéne törnöm. Vagy várjam, hogy ő szólaljon meg? Nem, majd én.
-Jus...
-Ma nálam alszol!- kezdtem volna bele mondandómba, amibe közbe vágott- És ez így is marad!-jelentette ki.
Pár pillanatig gondolkoztam mit is mondott. Aztán leesett.
-Hogy mi?- fordultam felé.
Kérdésemre nem válaszolt. Továbbra is az utat figyelte.
-Justin!- emeltem feljebb hangomat.- Ezt mire véljem? Mileynél lakok most, mert hogy...-akadtam meg egy pillanatra.- mindegy is, hogy miért! Egyáltalán, ezt hogy étetted, hogy én ma nálad alszok? Meg, hogy ez így is marad? Megismertél és az életemet akarod irányítani?
- Ja hogy, Miley még nem is szólt...-röhögte el magát.
-Miről is?
-Mileynek most kezdődik a turnéja! Azt gondolom tudom... De abba nem gondoltál bele, hogy hol fogsz lakni nem?-fordította felém fejét és egy nagy vigyort küldött.
A szám egy ˝o˝ alakot formázott. Homlokomra csaptam , és vissza dőltem az ülésre.
Nem tudtam jelen pillanatban mit mondani. Teljesen lesokkolódtam. Nem hiszem el, hogy nem jutott eszembe, hogy: Hékás Alexa, Miley pár nap és elmegy, hisz a turnéja nem sokára kezdődik.

Justin egyszer csak lefékezett. Kinéztem az ablakon, hogy hol is vagyok, de értelme nem volt. Hisz sötét volt, és az ablak is le volt sötétítve.
Justin felcsapta a kocsi ajtaját és kipattant a járműből. Pár pillanat múlva kinyitotta nekem az ajtót és kezét nyújtotta.
-Hol vagyunk?-kérdeztem ijedten.
-Na, ne félj, gyere!-mosolygott rám amit viszonoztam.
Megfogtam kezét és kiszálltam. Ujjainkat átkulcsoltuk és elindultunk előre. Igaz még mindig nem világosodott meg minden teljesen, de már láttam hogy egy hatalmas ház felé tartunk. Amikor óriási kapujához értünk akkor egy lámpa fojtódott fel. Körbe néztem és amit megvilágított az a kicsi fény már elég is volt hogy tudjam hol vagyok; egy erdőben. Ami közepében egy villa van.
Gondolom itt lakik Justin.
Gyönyörű ez a nagy villa, de egy erdőben? Nekem ez kicsit rémisztő.
Kapun egy kis szürke monitor féleség volt. Justin mutató ujját rányomta és a kapu ki nyílt. Én csak nagy szemekkel figyeltem őt. Ő csak elmosolyodott.
-Hölgyem!- kezét kitárta ezzel jelezve lépjek be a kapun.
Egy kicsi mosollyal az arcomon léptem be egyenesen a kertbe.
A lélegzetem is el állt. Egy szökőkút volt előttem, körülötte szép növényekkel.
Justin derekamat körbe fogta és bevezetett a házba.
Jellegzetes Justin illat fogott el mikor a lakásba léptem. Imádom az illatát.
-Menj beljebb mindjárt jövök! A házvezetőnő segít majd. Körbe vezet és ad ruhát!-simította hátamat meg.
Aztán el is tűnt mögülem, mielőtt válaszoltam volna.
Meglepett Justin kedvessége. De inkább nem élem bele magamat.
Gondolkodásomat egy kedves hang zavarta meg.
-Kerülj beljebb!-mosolygott rám kedvesen.
Ő lehet a ház vezető. Fekete fehér ruhában volt. Jellegzetes takarító nős ruha. De nagyon szimpatikus volt.
Pár lépést tettem beljebb. A nő hozzám lépett és kabátomat levette rólam és egyenes a  fürdőszobába vezetett. A kádhoz sietett és megengedte a vizet nekem.
-Hozok neked ruhát, vetkőzz le bátran! Mindent megtalálsz ami kell a szekrényben!- lépett ki utasítása után a helységből.

A tükör felé fordultam. Végig mértem magamat. A síró görcs kerülgetett ahogy arcomat figyeltem.
Furcsa érzések kerülgettek. Nem volt még velem ilyen. Nem tudom hogy, de amikor a tükörben felmértem magamat minden lepergett előttem. Ez a nap. Aztán a múlt. Most pedig... hogy hol is vagyok.
Egy könny csordult a szememből. Végig folyt arcomon. Gyorsan oda kaptam és letöröltem. Egy nagy levegőt vettem és ruhámat kezdtem magamról levenni. Szépen lassan.
Kicsatoltam melltartóm, és bugyim is szépen lassan letoltam.
Egy utolsó pillantást vetettem a tükörbe, meg ráztam fejemet, és beszálltam a kádba.
Meleg vízbe beültem és hátra dőltem.
-Fú... hát eszméletlen szép vagy!- Szólalt meg egy ismerős hang.
-Úr isten!-sikítottam fel ijedtemben. Összehúztam magamat, hogy eltakarjam magamat.
Felpillantottam és Justin neki dőlve a zuhanyzó kabinnak fürkészett szemeivel.
-Te mi a fenét keresel itt?-förmedtem rá.
-Itt lakom-röhögött fel.
-Mióta vagy itt?
-Amióta bejöttél.-kaján mosollyal lépett előre és ruháit kezdte magáról ledobálni.
Figyeltem mire készül. Amikor már összes ruha darabja a földön volt, a kád felé közeledett.
-Na menj arrébb!-kapálózott kezével.
-Te most nem gondolod komolyan, hogy bejössz a kádba.
-Szerinted mire készülök?
-Legalább várd meg míg kiszállok!
- A nagy fenéket!-rázta meg a fejét.
Justin belépett a kádba és befeküdt mellém. A kád nagyon nagy volt, tehát nem kellet kuporogni.
Valójában élveztem a helyzetet. De nagyon is. Az a sexy izmos teste, és a tetoválások a testén.
Justin közelebb húzott magához és testemet kezdte fürkészni.
-Nem bírom tovább!-szólalt meg.